Első 16-oska könnyeit törölgetve minden más lett már megint. előbb buszra hívott, majd este összekavartunk. komoly dolgokról is beszéltünk, és amivel eddig mentettem magam, hogy milyen ember lett, miket mondott az sorra dőlt össze bennem aznap éjszaka. elmondta végig mikor h érzett, mit gondolt és a képlet a fejemben összedőlt. sírva váltunk el, sírva... ez még gyenge kifejezés. romantikus csók a végén és ennyi.

Egy feszten egy kis csaj. aranyos nagyon, bejön, kicsit alterebb. talit tolom ki, nem tudom eldönteni megdugjak e egy ennyire fiatal csajt. 15-16. passz.

Néha úgyérzem lelkileg már jobban vagyok, kezdem összeszedni magam, de ez csak egy jó hazugság. szerencsére van egy srác akivel buliba járkálok, jó arc, egyre jobba vagyunk, már kinűttök a buli haver kategóriát. alfa, jó a nőknél, nem birka és nyit. kell még vmi?

Plust +++ : ha már mindenkinek az jön le h egy paraszt vagyok aki mindekit megdugna és csinálja és átbaszok mindnekit akkor miért is nem?

Rohadt iskolába minimális energiákat fektetek, sportba egyre többet, alakul is, kondi is megy.

szockör ha nem is hatalmas, de még így is felületes. elgondolkodtató h merre tovább. szókincsre azóta se semmi...

"kellett volna a sorstól egy büdös nagy pofon"

amúgy miért is játszom még a kibaszott clownt amikor mindent megkapnék?